Ecuador kiszáll az összes befektetési egyezményből

Ecuador egyoldalúan felmondja a még hatályban lévő  16 kétoldalú befektetési egyezményét – adta hírül a SouthNews. Ezzel a döntéssel Ecuador befejezte az ország által 1968 óta aláírt 26 kétoldalú befektetési egyezmény felfüggesztését.

A most felmondott 16 egyezmény: a Hollandiával, Németországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, Svédországgal, Kanadával, az Egyesült Államok, Kínával, Argentínával, Bolíviával, Peruval, Venezuelával és Chilével megkötött megállapodások.

Az ecuadori kormány döntése beleilleszkedik az utóbbi időben egyre növekvő számú fejlődő ország által meghozott hasonló döntések sorába. Többek között Dél-Afrika, Bolívia, Indonézia és India is felmondott számos kétoldalú befektetési egyezményt az utóbbi években.

Rafael Correa Delgado, Ecuador elnöke hangsúlyozta, hogy ezeknek a befektetési egyezményeknek a felmondása nem egy hirtelen vezérelt ötlet, hanem összhangban van azokkal a kormányzati folyamatokkal, amelyek Ecuador 2008-ban elfogadott alkotmányában szerelő azon alapelvekre adnak választ, amely szerint az emberi lét és az emberi jogok elsőbbséget élveznek a gazdasági tőke hatalmával szemben.

A befektetési egyezmények felmondása az utolsó állomása annak a folyamatnak, amely 2008-ban indult, és elvezetett egy olyan vegyes bizottság létrehozásához, amely értékelte az Ecuador által megkötött befektetési egyezmények jogszerűségét és szükségességét, különös tekintettel az ezekhez kapcsolódó befektető-állam vitarendezési mechanizmusra (ISDS). A vegyes bizottságban helyet kaptak kormányzati tisztviselők, tudósok, kutatók és a társadalmi szervezetek képviselői is.

Ecuador_BITs_report

A bizottság 668 oldalas jelentésének főbb megállapításai:

1) A befektetési egyezményeknek nincs kimutatható hatása arra, hogy ezáltal az ország vonzóbb célpont lenne a külföldő működő tőke befektetések számára. A legtöbb külföldi tőkebefektetés Brazíliából, Mexikóból és Panamából érkezett – egyikükkel sincs Ecuadornak befektetésvédelmi megállapodása. (Érdekes, hogy pár nappal ezelőtt a Financial Times egyik vezércikkében is arról írtak, hogy az ISDS nem járul hozzá a külföldi tőke befektetésekhez.)

2) A jelentés szerint az Ecuador által aláírt kétoldalú befektetési egyezmények ellentétben állnak az ország alkotmányában lefektetett fejlesztési célokkal, sőt aláássák azokat.

3) A jelentés szerint az egyezmények aláírása sokkal több kárt okozott az országnak, mint azok az állítólagos befektetési ígéretek és fejlesztések, amelyek végül meg sem valósultak.
a) Ecuadort 26 alkalommal perelték be külföldi befektetők.
b) A 26 perből eddig 15 esetében született döntés. A 15 ISDS-perből 13 alkalommal (87%) a külföldi befektetők javára döntött az ezzel foglalkozó testület, és mindössze kétszer adott igazat Ecuadornak.
c) Összesen 21,2 milliárd dollár kártérítést követeltek Ecuadortól a külföldi befektetők az egyezmények állítólagos megsértése miatt.
d) Eddig összesen 1,498 milliárd dollár kártérítést fizetett az ecuadori kormány a külföldi befektetőknek. Ez az ország oktatási kiadásainak 31%-ával, egészségügyi kiadásainak 62%-ával megegyező összeg.
e) A még folyamatban levő ISDS-perek során összesen 13,2 milliárd dollár kártérítést követelnek az országtól, amely Ecuador 2017. évi teljes költségvetésének 52%-át tenné ki.

Mindenez után nem meglepő, hogy a jelentés azt javasolta a kormánynak, hogy Ecuador függessze fel az összes kétoldalú befektetési egyezményét. Emellett a bizottság azt javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat olyan új befektetési intézményekről, amelyek csak korlátozott jogokat biztosítanak a befektetők számára, ugyanakkor a befektetők számára kötelezettségeket is előírnak, vagy pedig szorgalmazzanak olyan új, nemzetközi befektetési egyezményeket, amelyek alternatív, befektetési modell egyezményeken alapulnak.

A bizottság azt is javasolta, hogy az újonnan megkötött kétoldalú befektetési egyezményekben ne szerepeljen a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS).

Ezen felül Ecuador kezdeményező szerepet játszott abban, folyamatban, amely szorgalmazza a nemzetek feletti óriáscégek által elkövetett emberi jogsértések megfékezése érdekében egy kötelező hatályú nemzetközi egyezmény létrehozását, amely biztosítaná a cégek felelősségre vonhatóságát.

Forrás / további részletek: SouthNews.

Reklámok

Paul Magnette lett az év embere Belgiumban

Vallónia miniszterelnöke, Paul Magnette lett az év embere Belgiumban – számolt be róla a Politico. Az embert, aki szembeszállt az EU-Kanada kereskedelmi egyezményt (CETA) erőltető politikusokkal, és egy időre megakadályozta az egyezmény aláírását, azért jelölték   LOBBY magazin által létrehozott év vezetője díjra, mert politikusként maradandót alkotott.

Franciául tudóknak további részletek itt.

magnette

Európai Parlamenti bizottság elutasítja az EU-Kanada kereskedelmi egyezményt

Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy azt javasolja, hogy az Európai Parlament utasítsa el az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) jóváhagyását.

 ceta_global_justice

A foglalkoztatási bizottság 27-24 arányban megszavazta azt a javaslatot, amely szerint a 751 tagú Európai Parlament ne hagyja jóvá a CETA-t, mivel független tanulmányok szerint az egyezmény 204 ezer munkahely megszűnéséhez vezethet.

A javaslat indoklásában az is szerepel, hogy a CETA által liberalizált gazdasági környezetben az európai kisvállalkozók teljes mértékben ki lennének téve az amerikai nagyvállalatokkal szembeni versenynek, amellyel szemben az egyezmény semmiféle védelmet nem biztosít a kis- és közepes vállalkozások számára. Az EU-ban 20,9 millió kis- és közepes vállalkozás tevékenykedik (93%-uk tíz főnél kevesebben foglalkoztat), s ezek közül mindössze 619 ezer exportál a tengerentúlra. Mindezek figyelembe vételével a CETA veszélybe sodorja a kis- és közepes vállalkozások által biztosított 90 millió munkahelyet is (az európai munkahelyek 67%-át).

(Forrás: Gyarmat blog, Globe and Mail)

Trump külpolitikai tanácsadója a TTIP-ről

A héten Budapesten járt Jeffrey D. Gordon, aki Donald Trump megválasztott amerikai elnök külpolitikai és nemzetbiztonsági tanácsadója. Az Antall József Tudásközpont által rendezett How the White House Was WonA Fehér Ház meghódítása kerekasztal-beszélgetésen világított rá, mire számíthat a világ, Európa és Magyarország a jövőben Amerikától. A rendezvényről számos hazai lap beszámolt, a Mandiner még nagyinterjút is készített Gordonnal.

jeffrey_d-_gordon_a_mandinernek_nyilatkozik

Jeffrey D. Gordon – fotó: Mandiner

Érdekes módon, azzal a kérdéssel, hogy Trump megválasztását követően mi lesz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) sorsa, egyedül az Alfahír foglalkozott:

“A biztonságpolitikai szakértő szerint Trump biztosan felmondja majd a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt (TPP), az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) pedig újra akarja tárgyalni.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP) azonban úgy nyilatkozott: ha most egy kicsit le is lassulnak a tárgyalások, ő nem gondolja, hogy a terv a kukában köt majd ki, de csak jóval később várható, hogy ismét napirendre kerül.”

Azzal már eddig is tisztában voltunk, hogy Trump ellenzi a TPP-t és a NAFTA-t. Nemrégiben azt is bejelentette, hogy hivatalba lépése utáni első teendőinek egyike lesz, hogy felmondja a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt. Ugyanakkor Trump TTIP-pel kapcsolatos álláspontja eddig nem igazán volt ismert, beszédeiben sem foglalkozott ezzel az egyezménnyel: neki elsősorban a mexikóiakkal, kanaiakkal és a koreaiakkal volt baja – emiatt is ellenzi a TPP-t és tárgyalná újra a NAFTA-t. Az amerikai elnökválasztás másnapján Cecilia Malmström azt mondta, hogy a “TTIP nem szerepel Trump radarján. Valószínűleg ezért is írtak levelet az EU vezetői rögtön Trump megválasztását követően, amelyben szorgalmazták, hogy a lehető leghamarabb szeretnének vele egyezteni a TTIP-tárgyalások folytatásáról is.

Tüntetés a Budapesti Víz Világtalálkozón Standing Rockért

Hónapok óta tiltakoznak az észak-dakotai őslakosok a Dakota Access nevű olajvezeték kiépítése ellen. A dakotai sziú törzs ellenállása mára nemzetközi vált, egyre több környezetvédő és emberjogi szervezet áll ki mellettük. A Magyarok az amerikai őslakosokért közösség szervezésében a Budapesti Víz Világtalkozóhoz kapcsolódóan ma délután újabb szolidaritási demonstráció lesz.

Időpont: Nov. 29., kedd, 13:30–15:00
Helyszín: Budapest, Margit Körút 62

(A szervezők eredetileg a csúcstalálkozó helyszínénél, a Millenáris Parkban szerették volna megszervezni a demonstrációt, de biztonsági okokból az egész környéket lezárták, ez a legközelebbi helyszín.)

A mai demonstráció mottója: a víz az élet! (A Standing Rocknál a beruházás ellen küzdő sziú indiánok jelmondata.)

Részlet a ma délutáni esemény leírásából:

A Budapesti Víz Világtalálkozón hallassuk a hangunkat!
A Vízről beszélnek, beszéljünk hát nekik Standing Rockról, ahol a Víz védelmében tüntetnek békésen az amerikai őslakosok, akiket ezért folyamatos rendőrtámadások érnek!

Hozz magaddal dobot, ha van, hozz magaddal zsályát, ha van.
Hozd magaddal a torkod.
Hozhatsz magaddal transzparenst, ha azon békés szövegek vannak (a gyűlölködés nem a mi módink, méltatlan Standing Rock üzenetéhez)

Magánszemélyként gyere.

Részletek:
https://www.facebook.com/events/555704114600252/

fekete_kigyo_1

Kép egy hasonló budapesti demonstrációról (Dorgó Zsuzsanna felvétele)

Az EU most temeti el a demokráciát – tüntetés a CETA aláírása ellen

Ebben a pillanatokban a TTIP Game Over kezdeményezés 150 aktivistája tüntet Brüsszelben, az Európai Tanács épülete előtt, ahol ma akarják aláírni az EU-Kanada szabadrablási egyezményt (CETA). Időközben 16 aktivistát, akik az épület bejáratának közelébe férkőztek, letartóztatott a belga rendőrség.

Az EU most temeti el a demokráciát” – címmel számolt be a tüntetésről a SudInfo belga hírportál. További friss hírek, képek, videó a TTIP Game Over kezdeményezés twitter falán.

Repülőgép meghibásodás miatt csúszik a CETA aláírása?

Azok után, hogy a belgák CETA-val kapcsolatos vonakodása miatt le kellett fújni a csütörtökre tervezett EU-Kanada csúcstalálkozót, most további órákat csúszhat a CETA aláírása.

trudea_ctnews

(THE CANADIAN PRESS / Adrian Wyld)

Fél órával azután, hogy felszállt a kandai miniszterelnök, Justin Trudeau repülőgépe, mechanikai problémákat észleltek a gép fékszárnyain, s emiatt vissza kellett fordulnia. Azóta már újra elindult a kanadai kormányő, de a hírek a közjáték másfél órás késést eredményezett. Emiatt valószínűleg csúszni fog az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ma délre tervezett aláírása is. (A Bizottság által tegnap közétett menetrend szerint 10.30-kor kezdődött volna a mai csúcstalálkozó, s 12.15-re hirdették meg a sajtótájékoztatót. A Trudeau gépe újraindulásának 90 perces csúszása miat az eredeti menetrend borulhat.)

Frissítés: időközben az Európai Tanács elnökének szóvivője is megerősítette, hogy a csúcstalálkozó Trudeau késése miatt kb. 1,5 órával később, délben kezdődik. Az RTBF belga tévécsatorna szerint az aláírási ceremóniára 13.25 körül kerül sor. Eközben a TTIP Game Over kezdeményezés 150 aktivistája tüntet az Európai Tanács épülete előtt a CETA tervezett aláírása ellen.

Szegény Trudaeu-t az ág is húzza… Ennyi kedvezőtlen előjel után talán mégsem kellene tovább erőltetni ezt az egyezményt…

(Forrás: CTVnews. Gyarmat blog)

 

Gyarmatosításunk egy benszülött (barbár) szemével. Kizökkent világ. Globalizáción innen és túl.