A német alkotmánybíróság a CETA-ról: fontos siker demokratikus jogaink szempontjából!

Néhány hete német civil szervezetek az alkotmánybírósághoz fordultak azzal a céllal, hogy megakadályozzák az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény hatályba lépését. Az alkotmánybíróság ma meghozta döntését az ügyben. A nemzetközi sajtóban a döntés úgy jött le, hogy azzal a német alkotmánybíróság elhárította az utolsó jogi akadályt is a CETA életbeléptetésével kapcsolatban. A német civil szervezetek viszont mégis sikerként értékelik a döntést.
ceta_nemet_alkotmanybirosag

Fehér Dániel, a Stop TTIP európai kezdeményezés egyik koordinátora itt írt részletesen a döntésről. Röviden magyarul is összefoglalta a lényeget:

A német alkotmánybíróság mai döntése semmiképp nem értelmezhető biankó csekként, mely minden akadályt elhárít a CETA útjából – ellenkezőleg, komoly feltételekhez köti a német kormány aláírását. A sürgősségi eljárás keretében a bírák kizárólag azt vizsgálták, hogy mennyire okozna visszafordíthatatlan károkat a CETA elfogadása ill. annak elhúzódása. A bevett gyakorlatukhoz híven arra a következtetésre jutottak, hogy a döntés megakadályozása aránytalanul korlátozná a német kormány és az Európai Unió prerogatíváját a kereskedelmi politika alakításának terén. Ettől függetlenül a bírák nagyon is komolyan vették a több mint 125 ezer panaszos aggályait a CETA jogi konformitásáról, amit egy feltehetőleg 1-2 évig tartó főeljárásban vizsgálni fognak.
Hogy a CETA aláírása mindeközben ne teremthessen visszafordíthatatlan kész helyzetet, három feltételt szabtak a német kormány számára:

  1. Nem kerülhet előzetes alkalmazásra olyan területe a CETA-nak, ahol az EU egyedüli kompetenciája nem áll minden kétség felett (ellentétben az EU Bizottság álláspontjával, ami eredetileg a komplett egyezmény előzetes alkalmazását szorgalmazta). A bíróság 5 területet explicit kiemelt, köztük a különösen érzékeny befektetővédelmet is.
  2. Németország csak azzal a feltétellel járul hozzá az előzetes alkalmazáshoz, hogy abból bármelyik későbbi pontban kiszállhat – ez akár azt is jelentheti, hogy bármely tagország utólag is megvétózhatja az előzetes alkalmazást.
  3. A CETA vegyes bizottság (melyben a kanadai kormány és az EU bizottság képviselői ülnek) csak a Tanács előzetes egyhangú álláspontja alapján hozhasson döntést – ez már valamilyen szintű demokratikus kontrollt jelentene egy egyébként technokrata grémium számára, aminek a feladata a CETA “interpretálása és továbbfejlesztése”, azaz kvázi jogalkotási kompetenciával van felruházva. Mindezek fontos eredmények – a civil szervezetek kampányának köszönhetően a bíróság döntése lényegileg hozzájárul a CETA demokratikusabbá tételéhez, az Európai Bizottság és a kormányok eddigi stratégiájával szembemenve.
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s