globalizáció címkéhez tartozó bejegyzések

Ecuador kiszáll az összes befektetési egyezményből

Ecuador egyoldalúan felmondja a még hatályban lévő  16 kétoldalú befektetési egyezményét – adta hírül a SouthNews. Ezzel a döntéssel Ecuador befejezte az ország által 1968 óta aláírt 26 kétoldalú befektetési egyezmény felfüggesztését.

A most felmondott 16 egyezmény: a Hollandiával, Németországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, Svédországgal, Kanadával, az Egyesült Államok, Kínával, Argentínával, Bolíviával, Peruval, Venezuelával és Chilével megkötött megállapodások.

Az ecuadori kormány döntése beleilleszkedik az utóbbi időben egyre növekvő számú fejlődő ország által meghozott hasonló döntések sorába. Többek között Dél-Afrika, Bolívia, Indonézia és India is felmondott számos kétoldalú befektetési egyezményt az utóbbi években.

Rafael Correa Delgado, Ecuador elnöke hangsúlyozta, hogy ezeknek a befektetési egyezményeknek a felmondása nem egy hirtelen vezérelt ötlet, hanem összhangban van azokkal a kormányzati folyamatokkal, amelyek Ecuador 2008-ban elfogadott alkotmányában szerelő azon alapelvekre adnak választ, amely szerint az emberi lét és az emberi jogok elsőbbséget élveznek a gazdasági tőke hatalmával szemben.

A befektetési egyezmények felmondása az utolsó állomása annak a folyamatnak, amely 2008-ban indult, és elvezetett egy olyan vegyes bizottság létrehozásához, amely értékelte az Ecuador által megkötött befektetési egyezmények jogszerűségét és szükségességét, különös tekintettel az ezekhez kapcsolódó befektető-állam vitarendezési mechanizmusra (ISDS). A vegyes bizottságban helyet kaptak kormányzati tisztviselők, tudósok, kutatók és a társadalmi szervezetek képviselői is.

Ecuador_BITs_report

A bizottság 668 oldalas jelentésének főbb megállapításai:

1) A befektetési egyezményeknek nincs kimutatható hatása arra, hogy ezáltal az ország vonzóbb célpont lenne a külföldő működő tőke befektetések számára. A legtöbb külföldi tőkebefektetés Brazíliából, Mexikóból és Panamából érkezett – egyikükkel sincs Ecuadornak befektetésvédelmi megállapodása. (Érdekes, hogy pár nappal ezelőtt a Financial Times egyik vezércikkében is arról írtak, hogy az ISDS nem járul hozzá a külföldi tőke befektetésekhez.)

2) A jelentés szerint az Ecuador által aláírt kétoldalú befektetési egyezmények ellentétben állnak az ország alkotmányában lefektetett fejlesztési célokkal, sőt aláássák azokat.

3) A jelentés szerint az egyezmények aláírása sokkal több kárt okozott az országnak, mint azok az állítólagos befektetési ígéretek és fejlesztések, amelyek végül meg sem valósultak.
a) Ecuadort 26 alkalommal perelték be külföldi befektetők.
b) A 26 perből eddig 15 esetében született döntés. A 15 ISDS-perből 13 alkalommal (87%) a külföldi befektetők javára döntött az ezzel foglalkozó testület, és mindössze kétszer adott igazat Ecuadornak.
c) Összesen 21,2 milliárd dollár kártérítést követeltek Ecuadortól a külföldi befektetők az egyezmények állítólagos megsértése miatt.
d) Eddig összesen 1,498 milliárd dollár kártérítést fizetett az ecuadori kormány a külföldi befektetőknek. Ez az ország oktatási kiadásainak 31%-ával, egészségügyi kiadásainak 62%-ával megegyező összeg.
e) A még folyamatban levő ISDS-perek során összesen 13,2 milliárd dollár kártérítést követelnek az országtól, amely Ecuador 2017. évi teljes költségvetésének 52%-át tenné ki.

Mindenez után nem meglepő, hogy a jelentés azt javasolta a kormánynak, hogy Ecuador függessze fel az összes kétoldalú befektetési egyezményét. Emellett a bizottság azt javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat olyan új befektetési intézményekről, amelyek csak korlátozott jogokat biztosítanak a befektetők számára, ugyanakkor a befektetők számára kötelezettségeket is előírnak, vagy pedig szorgalmazzanak olyan új, nemzetközi befektetési egyezményeket, amelyek alternatív, befektetési modell egyezményeken alapulnak.

A bizottság azt is javasolta, hogy az újonnan megkötött kétoldalú befektetési egyezményekben ne szerepeljen a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS).

Ezen felül Ecuador kezdeményező szerepet játszott abban, folyamatban, amely szorgalmazza a nemzetek feletti óriáscégek által elkövetett emberi jogsértések megfékezése érdekében egy kötelező hatályú nemzetközi egyezmény létrehozását, amely biztosítaná a cégek felelősségre vonhatóságát.

Forrás / további részletek: SouthNews.

Reklámok

Munkanélküliséghez, egyenlőtlenséghez, a jólét csökkenéséhez vezet az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény

Az amerikai Tufts Egyetem kutatói elkészítették az első független gazdasági hatástanulmányt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményről. Míg a hivatalos előrejelzések szerint 0,08% GDP növekedést okozna a CETA, a Tufts Egyetem kutatói által használt ENSZ Global Policy Model alapján viszont az jött ki, hogy a CETA hatására
200 ezer munkahely szűnne meg az EU-ban
316-1331 euróval csökkennének a munkabérek
csökkenni fognak a kormányzati bevételek
0,49%-kal csökkenne a GDP az EU-ban.

Összességében tehát a CETA nemcsak a gazdasági recesszióhoz fog vezetni, de növeli a munkanélküliséget, a társadalmi egyenlőtlenségeket, negatív hatással lesz a társadalmi kohézióra egy már egyébként is bonyolult és törékeny politikai helyzetben.

ceta_global_justice

A teljes anyag: CETA Without Blinders: How Cutting ‘Trade Costs and More’ Will Cause  Unemployment, Inequality and Welfare Losses
Összefoglaló: http://www.ase.tufts.edu/gdae/Pubs/wp/16-03CETA_ES.pdf

Áprilisban Budapesten tartott előadást Jeronime Capaldo, a Tufts Egyetem kutatója, aki a TTIP-ről készített hasonló, független gazdasági elemzést, TTIP: Széthullás, munkanélküliség és instabilitás Európában. címmel.  Az előadás után Capaldóval készített interjú:

TTIP: a játszma vége – blokád alá vonták az aktivisták a tárgyalások helyszínét

Brüsszelben ma reggel a ‪#‎TTIPLockDown‬ művelet keretében a “TTIP: a játszma vége” ‪(#‎TTIPGAMEOVER‬) kampány aktivistái odaláncolták magukat a kordonokhoz, és eltorlaszolták az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) tárgyalásainak helyt adó konferenciaközpont mind a négy bejáratát. A hírek szerint 43 aktivistát letartóztattak. Állítólag a tárgyaló delegációk (vagy legalább egyes tagjaik) nem jutottak be a helyszínre, visszafordultak.

TTIPLockDown2

A héten zajló TTIP tárgyalásokra időzített “TTIP: a játszma vége” (#‎TTIPGAMEOVER‬) polgári engedetlenségi akciósorozat résztvevői – köztük az MTVSZ és a Védegylet egy-egy kampányfelelőse is – kedd reggel még csupán zajkeltéssel  (#MakeSomeNoise) fogadták a TTIP-tárgyalásokra érkező diplomatákat, lobbistákat. Akkor a fő cél az volt, hogy a tárgyaló delegációk résztvevői meghallják a TTIP-et ellenző nép hangját.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
A keddi akció során különféle edényekkel, fakanalakkal, merőkanalakkal műanyag vizestartályokkal és vízcsövekkel szolgáltatták a zajt, de az ilyen megmozduláson gyakori szereplőnek számító “SAMBA-band” tagjai is hozzájárultak a megfelelő hangulathoz.

ttipGO2526_800px

 

ttipGO2531_1k

Ma reggelre viszont a TTIP-et ellenző aktivisták radikálisabb lépésre szánták el magukat. A fél 7-kor kezdődő #‎TTIPLockDown‬ művelet keretében néhányan “átnevezték” a TTIP-tárgyalások helyszínéül szolgáló bizottsági konferenciaközpontot.

Ezzel párhuzamosan jópáran odaláncolták magukat a kordonokhoz, és eltorlaszolták a TTIP-tárgyalások mind a négy bejáratát.

TTIPLockDown

A reggel folyamán mintegy 200 aktivista tartotta blokád alatt a TTIP-tárgyalások helyszínéül szolgáló konferenciaközpontot. A #TTIP tárgyalásra érkező delegációkat konfetti-esővel fogadták.

konfetti

konfetti1

A #TTIPGAMEOVER kampány sajtóközleménye a mai #TTIPLockDown akcióról.

A hírek szerint a rendőrök 43 aktivistát letartóztattak.


A beszámolók szerint az aktivisták letartóztatása miatt több európai városban voltak szolidaritási akciók.

TTIPLockDown_solidar_Bonn

Délutánra összes letartóztatott aktvistát kiengedték.

Stiglitz: mi fizessünk a gyilkosnak, hogy ne gyilkoljon tovább?

A Democracy Now adásában Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdásszal beszélgetett a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményről (TPP). Stiglitz kijelentette, hogy az egyezménnyel felruházzuk az óriáscégeket azzal a joggal, hogy gyilkoljanak, és ha azt akarjuk, hogy mégse gyilkoljanak, akkor mi fizessünk nekik.

Stiglitz_DN

Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász, a Világbank volt vezető közgazdásza az elmúlt hónapokban többször is felemelte a szavát a készülő csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény (TPP) és transzatlanti párja, az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) ellen. Sőt, nemrég egy írásában a TPP-ről azt írta, hogy az valójában nem is szabadkereskedelmi egyezmény. Erre kérdezett rá néhány egy héttel ezelőtti interjúban Amy Goodman, a Democracy Now riportere.

Stiglitz az interjúban kifejtette, hogy az aláírásra váró csendes-óceáni kereskedelmi egyezmény része lenne egy, a dohányiparra is vonatkozó fejezet, amelyhez hasonló kitétel alapján a Philip Morris beperelte Uruguays és Ausztráliát a dohánytermékek csomagolására vonatkozó előírások miatt. Az uruguayi jogszabály előírja, hogy a dohánytermékek csomagolásán grafikus formában jelölni kell, hogy a dohányzás káros az egészségre. Például egy fényképpel, amely azt ábrázolja, milyen mértékben teszi tönkre a tüdődet a dohányzás. Úgy tűnik, ez a módszer Uruguayban működött, sokat abbahagyták a dohányzást. Ezért egy a TPP-ben is szereplő eszközt, a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) kihasználva a Philip Morris beperelte Uruguayt, mondván az intézkedés miatt a cég elesett egy csomó profittól. Más szavakkal – utal az ISDS-re Stiglitz -, felruházzuk az óriáscégeket azzal a joggal, hogy gyilkoljanak, és ha azt akarjuk, hogy mégse gyilkoljanak, akkor mi fizessünk nekik.

Hasonlóképpen, környezetvédelmi intézkedések – például az üvegházhatású gázok csökkentését célzó jogszabályok, vagy a rákkeltő azbeszt ügyét is vehetjük – esetén is a szennyező cégek beperelhetik a kormányokat a kieső profit miatt. Tehát, ahelyett, hogy a “szennyező fizet” elvét alkalmaznánk, és a cégek megfizetnék az okozott környezeti kárt vagy az egészségi károkat (több millió dollárt), ha a TPP (és a TTIP) hatályba lép, nekünk kell azért fizetni, hogy ezek a szennyező cégek ne öljenek meg minket. Hát, ez felháborító! – mondta Stiglitz.

A Democracy Now Stiglitzcel készített interjúja itt tekinthető/hallgatható meg.

Stop TTIP! Stop CETA!
Mondj nemet Te is a “trójai” egyezményekre!

Gyarmat

Ez a blog egyfajta tisztelgés Piros (Dr. György Lajos), a GAIA Sajtószemle egykori alapítója előtt, aki a Sajtszemlében már két évtizeddel ezelőtt rendszeresen írt a globalizációról – többek között Jelentés a gyarmatról c. sorozatában is.

Másrészt a blog címe utalás arra is, hogy bár a Békemenet transzparensén az szerepelt, hogy „Nem leszünk gyarmat!”, valójában már több mint két évtizede a Világbank, a Valutaalap és multik gyarmata vagyunk vagyunk, és a gyarmatosításunk mértéke azóta is egyre jobban erősödik.

„Kimentek a tankok, bejöttek a bankok” – fogalmazta meg szemléletesen a helyzetet a 90-es évek elején Simonyi Gyula. Egy évtzeddel később Arundhaty Roy indiai írónő egyszerűen csak Birodalomnak nevezte azokat az erőket, akik levezénylik a gazdasági globalizációt (corporate globalization) és gyarmatosításunkra törnek.

Huszonöt évvel a Vasfüggöny lebontása után most ismét lépéseket teszünk abba az irányba, hogy a újra orosz birodalom gyarmata legyünk (lásd 10 milliárd eurós devizahitel Paks2-re). Mindeközben megjelentek az orosz tankok Ukrajnában, amely polgárháborúba sodródott azt követően, hogy az államfő mégsem írta alá az EU-val megkötendő szabadkereskedelmi egyezményt (társulási szerződés). Ezzel párhuzamosan viszont Magyarország az EU tagjaként szabadkereskedelmi egyezményt kíván kötni az Egyesült Államokkal és Kanadával egyaránt – mindkettő tovább csökkentené a szuverenitásunkat, felszámolná a demokrácia maradványait is, szóval tovább erősítené gyarmatosításunkat. Ezen felül pedig a hatalmon levő kormányaink belülről is gyarmatosítják az országot, hogy még ők is lehúzhassanak néhány bőrt a még itt maradt bennszülöttekről.

Kizökkent a világ.