gyarmat címkéhez tartozó bejegyzések

Mégis gyarmat leszünk? – Orbán és Goodfriend is ezt akarja

Mi az amiben a nagy szabadságharcos miniszterelnök, Orbán Viktor valamint a demokrácia legfőbb exportőrének számító Egyesül Államok budapesti követségének ügyvivője, André Goodfriend egyetért? Mindketten támogatják az EU és az Egyesült Államok között készülő új szabadkereskedelmi egyezményt, a TTIP-t. Egy “trójai” egyezményt, amely felszámolná a demokrácia maradékát, akárcsak hazánk szuverenitásának maradványait, és még több hatalommal ruházná fel a multinacionális cégeket.
TTIP_EU-USA_zaszlo

A nagy szabadságharcos miniszterelnökünk, miközben meghirdeti a “keleti nyitást”, paktumot köt Putyinnal egy háromezer milliárd eurós devizahitelről és bejelenti, hogy “illiberális” demokráciát szeretne, teljes mellszélességgel támogatja az EU és a tusnádfürdői beszédben felemlített “hanyatló Nyugat” fő bástyája, az Egyesült Államok közötti kereskedelmi egyezményt. Ráadásul, nemcsak a TTIP mellett tett hitet több alkalommal Orbán Viktor, hanem szerinte minden országgal szabadkereskedelmi megállapodásra kell törekedni.

Az elmúlt két hónapban a kitiltási botrány után reflektorfénybe került amerikai ügyvivő, Goodfriend egy interjúban ezt mondta: “A stabilitásban vagyunk érdekeltek, az erős Európában és az erős európai-amerikai kapcsolatokban. Magyarországi kapcsolataink sok tekintetben éppen ezt tükrözik. (…) Szorosan együtt dolgozunk a kereskedelemfejlesztésen, aminek jó példája a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalás.”

Tehát miközben a felszínen az amerikaiak elsősorban a korrupció elleni fellépés hiányát kérik számon a magyar kormányon, a háttérben egyértelműen kitapintható, hogy azt szeretnék elérni, minél előbb tető alá hozzák az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményt. Ez nem is meglepő, hiszen Európában egyre nagyobb az ellenállás a TTIP-vel szemben, az utóbbi hónapokban már a németek és a franciák is felvetették, hogy amennyiben TTIP része lenne a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), akkor nem biztos, hogy aláírnák az egyezményt. Ráadásul az Európai Bizottság új elnöke, Juncker sem igazán rajong az ISDS-ért. Ha emellett még azt is figyelembe vesszük, hogy bár a magyar kormány általánosságban támogatja az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményt, de az ISDS-t és a hazánk génmódosítás-mentességét veszélyeztető javaslatok beemelését a TTIP-be már kevésbé, nem csoda, hogy nagyobb sebességre kapcsolt az amerikai diplomácia.

A korrupció-ellenes közbeszédben ma már egyre többet beszélnek az “állam foglyul ejtése” (state capture) jelenség hazai erősödéséről, ami a politikai korrupció egyik legmagasabb szintje. Ettől nem sokban különbözik “corporate capture“, amikor a különféle óriáscégek és érdekcsoportjaik ejtik foglyul a közintézményeket, hogy keresztülnyomják a terveiket. Számos civil szervezet szerint a TTIP erőltetése a közérdekkel szemben, a multik érdekeinek keresztülnyomása céljából az EU és az amerikai kormány foglyul ejtésének tipikus példája (corporate capture).

nem_leszunk_gyarmat

Szóval, az a helyzet, kedves barátaim, hogy miközben megy itt a színjáték arról, hogy “nem leszünk gyarmat”, meg hogy mennyire fontos a korrupció elleni fellépés, valójában a háttérben Orbán Viktor és Goodfriend összekacsint, és folytatja hazánk és Európa gyarmatosítását, hogy még több hatalma legyen felettünk a multinacionális cégeknek. Ha hagyjuk. Tényleg önként akarunk a vágóhídra menni és engedjük a demokrácia maradványainak és még megmaradt szuverenitásunk utolsó darabjainak felszámolását is egy “trójai” egyezményen keresztül? Nem kéne.

 

Reklámok

Gyarmat

Ez a blog egyfajta tisztelgés Piros (Dr. György Lajos), a GAIA Sajtószemle egykori alapítója előtt, aki a Sajtszemlében már két évtizeddel ezelőtt rendszeresen írt a globalizációról – többek között Jelentés a gyarmatról c. sorozatában is.

Másrészt a blog címe utalás arra is, hogy bár a Békemenet transzparensén az szerepelt, hogy „Nem leszünk gyarmat!”, valójában már több mint két évtizede a Világbank, a Valutaalap és multik gyarmata vagyunk vagyunk, és a gyarmatosításunk mértéke azóta is egyre jobban erősödik.

„Kimentek a tankok, bejöttek a bankok” – fogalmazta meg szemléletesen a helyzetet a 90-es évek elején Simonyi Gyula. Egy évtzeddel később Arundhaty Roy indiai írónő egyszerűen csak Birodalomnak nevezte azokat az erőket, akik levezénylik a gazdasági globalizációt (corporate globalization) és gyarmatosításunkra törnek.

Huszonöt évvel a Vasfüggöny lebontása után most ismét lépéseket teszünk abba az irányba, hogy a újra orosz birodalom gyarmata legyünk (lásd 10 milliárd eurós devizahitel Paks2-re). Mindeközben megjelentek az orosz tankok Ukrajnában, amely polgárháborúba sodródott azt követően, hogy az államfő mégsem írta alá az EU-val megkötendő szabadkereskedelmi egyezményt (társulási szerződés). Ezzel párhuzamosan viszont Magyarország az EU tagjaként szabadkereskedelmi egyezményt kíván kötni az Egyesült Államokkal és Kanadával egyaránt – mindkettő tovább csökkentené a szuverenitásunkat, felszámolná a demokrácia maradványait is, szóval tovább erősítené gyarmatosításunkat. Ezen felül pedig a hatalmon levő kormányaink belülről is gyarmatosítják az országot, hogy még ők is lehúzhassanak néhány bőrt a még itt maradt bennszülöttekről.

Kizökkent a világ.